Történet

Baján a felső kereskedelmi iskola létesítésének gondolata 1922. februárjában született meg. Még ebben az évben az alapítás érdekében széleskörű mozgalom indult a városban.

 

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1922. november 22-i miniszteri leiratában engedélyezi az állami fiú felső kereskedelmi iskola felállítását. Az állam magára vállalta a tanárok fizetését. Az iskolai bútorzat és felszerelés költségeinek előteremtésére a város közönsége körében gyűjtést indítottak Az iskolát ideiglenesen a Tanítóképző Intézetben helyezték el, ahol egy tantermet és egy kisebb szobát kaptak igazgatói irodának. Az első évfolyamra 32 tanuló iratkozott be.

A fiúiskola megnyitása után a város társadalmában igény mutatkozott, egy női felső kereskedelmi iskola létrehozására is. Baján nem volt olyan leányiskola, amely a polgári iskolai végzettségnél többet nyújtott volna. A minisztérium 1923. szeptember 12-én engedélyezte a Női Felső Kereskedelmi Iskola megnyitását. A női kereskedelmi iskolának is a Tanítóképzőben utaltak ki egy tantermet. A két iskola közös vezetés alatt állt.

Elnevezése: FIÚ- ÉS NŐI FELSŐKERESKEDELMI ISKOLA lett, jelmondata: "Ora et labora!" vagyis "Imádkozzál és dolgozzál!"

 

Az 1924/25-ös tanévtől kezdődően mindkét iskola a tanonciskolában nyert elhelyezést. A női iskola 2 tantermet kapott. A helyiségeket délelőtt a felső kereskedelmi iskola, délután a tanonciskola használta.

 

1925. április 24-én a Városi Törvényhatósági Közgyűlés elhatározta, hogy a város tulajdonában levő Haynald utcai Bárány Szállót női iskolává alakítja át és gondoskodik annak berendezéséről és felszereléséről. A 100 éves múltra visszatekintő szállót 4 hónap alatt átalakították. Ezzel a fiú és a női kereskedelmi iskola különvált. Az iskola elnevezése: MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI 4 ÉVFOLYAMÚ NŐI FELSŐ KERESKEDELMI ISKOLA. Az iskola felszerelését és bútorzatát a város biztosította, de jelentősek voltak a város polgárai, az iskola tanárai és diákjai által gyűjtött adományok. Az ifjúsági könyvtár anyagát a helybeli könyvkereskedő cégek együttesen szállították le.

 

 

 

Az iskola az 1926/27-es tanévtől nevet váltott: MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI 4 ÉVFOLYAMÚ PAPP-VÁRY ELEMÉRNÉ NŐI FELSŐKERESKEDELMI ISKOLA (1947-ig) 1925 őszén Kovács Antal tanár kezdeményezésére megalakult az Ifjúsági Sportkör. Hetenként egy alkalommal gyűltek össze, ügyességi gyakorlatokat és ritmikus tornát gyakoroltak. Évente két háziversenyt rendeztek tavasszal és ősszel. 1926-ban alakult az Ifjúsági Énekkar dr. Pintér László vezetésével. Az iskola katolikus növendékei megalakították a Mária Kongregációt, a városban működő Szent Teréz Kongregáció részeként. Az 1929/30-as tanévben az Országos Kereskedő és Iparos Szövetség első ízben hirdette meg a kereskedelmi iskolai tanulók tehetségversenyét. A II. világháború idején az iskolának komoly feladatokat kellett felvállalnia. Törekedtek arra, hogy a háború minél kevesebb zökkenőt okozzon az iskola és a tanulók életében. A nevelő munkában nagyobb hangsúlyt kapott a fegyelemre, áldozatvállalásra való nevelés. 1942-ben kerül bevezetésre az új iskolai tanterv, mely kötelezővé teszi a gyakorlati képzést. (kereskedelmi üzemi gyakorlat). 1944-ben az iskola magánházakban, majd ideiglenes iskolaépületekben nyert elhelyezést, csak az 1946/47. iskolai évre költözött vissza a Haynald utcai épületbe. 1947-ben megint változott az iskola neve: BAJAI ÁLLAMI KNURR PÁLNÉ KERESKEDELMI LEÁNYKÖZÉPISKOLA. Az iskola tagja lett a Magyar Diákok Nemzeti Szövetségének, 1947 szeptemberében megalakult az iskolai Diákönkormányzat. Feladata volt, irányítani valamennyi ifjúsági kör munkáját, figyelemmel kísérni a tanulók fegyelmi ügyeit. Tanulóköröket szerveztek, "közérdekű építő munka elvégzésére brigád-csapatot" állítottak ki. Az iskola elnevezése 1949-ben a következő szerint változott: BAJAI ÁLLAMI KNURR PÁLNÉ KÖZGAZDASÁGI LEÁNYGIMNÁZIUM (1950-ig) 1951-es év nemcsak névváltozást követelt meg az iskolától, hanem helyváltoztatást is. Szeptemberben át kellett adnia az addigi iskolaépületet. Ezt főként a város iskolastruktúrájának átalakulása és egyéb oktatáspolitikai elgondolások tették szükségessé.

 

Így került a női iskola a Lenin téri Türr István Középiskolával egy épületbe. A leányiskola a Lenin téri épület keleti szárnyrészében kapott helyet, az akkori 5 osztály 177 tanulójával és 9 nevelőjével. A két iskola közös épületbe "kényszerült", de önállóságuk megmaradt. Az intézmény 1953-ban felvette Bányai Júlia nevét. BAJAI ÁLLAMI BÁNYAI JÚLIA KÖZGAZDASÁGI TECHNIKUM KERESKEDELMI TAGOZATA (1953-63) A későbbiekben többször változik az iskola elnevezése, tükrözve ezzel a gazdasági, társadalmi változásokat, állami elvárásokat. BÁNYAI JÚLIA KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA (1963-1998) 1973-ban a megváltozott oktatáspolitikának (1972) megfelelően új tanterv bevezetésére került sor, mely eltörölte a tanulmányi átlagot és új érettségi értékelést vezetett be. Mindez nehezítette az eredményes oktató-nevelő munkát, ugyanakkor az országos tanulmányi versenyeken és pályázatokon komoly sikereket értek el az iskola tanulói. Az 1979-es új tantervben kerül bevezetésre az egyszakmás gyakorlat, amely csak a vállalatok számára volt kedvező, a tanulóknak számára hátrányos. Gondot jelentett, hogy a kis létszámú szakközépiskolában nem volt biztosítható megfelelő iskolai szakoktató. A kabinetszerű oktatás sem volt biztosított, hiszen az iskolának nem volt szakközépiskolai kabinetje. A Belkereskedelmi Minisztérium értékelő elemzése is kiemelte, hogy ahány iskola, annyiféleképpen végzik a gyakorlatot. Az 1987-es évtől kezdődően a nevelőtestület kidolgozta a szakközépiskolai képzés távlati fejlesztésének lehetőségeit (integrált képzés, vállalkozói képzés), valamint a régi szakközépiskolai képzés keretei között törekedett a szakmai tartalmi korszerűsítésre. A folyamatos korszerűsítési kísérletek mellett, a társadalmi és gazdasági változások, valamint a kereskedelemben is felgyorsult privatizáció feltétlenül indokolta a szakközépiskolai képzés átalakítását, a kereskedelmi vállalkozó képzés beindítását. A szakközépiskolai osztályok számát 1989-től fokozatosan növelve, az 1992/93-as tanévben már 8 osztály volt.

 

 

 

 

A SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA

A Minisztertanács 2079/53.sz. utasítása rendelkezett a kereskedelmi tanulóképzés bevezetéséről illetve újraindításáról, mivel 1947-53 között ez a képzési forma szünetelt.

A Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére, a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya az 1954/55-ös tanévtől indította a kereskedelmi és közétkeztetési tanulóképzést, melyet minden megyeszékhelyen illetve nagyobb városban meg kellett szervezni.

A kereskedelmi tanulóképzést az akkori kereskedelmi technikummal közös igazgatással és közös nevelőtestülettel indították el.

A tanulók szakmai főhatósága a Belkereskedelmi Minisztérium, felügyelete a Megyei Tanács Kereskedelmi Osztálya. Az iskola elnevezése:

II. számú KERESKEDELMI TANULÓISKOLA

A képzési idő valamennyi szakmában 2 év volt. A tanulók az első évben 3 napot az iskolában, 3 napot a munkahelyen töltöttek. A második év félévétől 5 napot a munkahelyen, 1 napot pedig az iskolában. A két éves képzés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gazdálkodó egységek szélesebb szakmai tudással rendelkező, általánosabban képzett szakmunkásokat igényeltek volna. Az 1961. évi III. törvény meghatározta az alsó, közép és felsőfokú fejlesztését, valamint a szakmunkásképzés korszerűsítését. A törvény a gimnáziumok és technikumok mellett életre hívta az egy szakmára képző szakközépiskolát, amely szakmai képesítést és felsőfokú oktatási intézményben való továbbtanulásra jogosító érettségi bizonyítványt ad. Ezzel párhuzamosan a szakmunkásképzés szervezete beépült a közoktatás rendszerébe, a szakmunkásképzés középfokra emelkedett.

A következő évektől a tanulólétszám gyorsan emelkedett. Az 1960/61-es tanévben 128 diákja volt a tanulóiskolának. A tanulóiskola fokozatosan vált részben önállóvá, de mindvégig közös igazgatás mellett a két iskolatípus szerves egységet alkotott.

1969-től az iskola új neve:

BÁNYAI JÚLIA KERESKEDELMI SZAKKÖZÉPISKOLA, KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ ISKOLA

A képzési idő 3 év lett, a szakmai képzés kiszélesedett, az iskola egyre inkább szűknek bizonyult.

1963-ban került sor a szakosítási rendszer reformjára. A reformálás során figyelembe vették a kiskereskedelmi hálózat fejlesztési irányelveit és a munkaerő-gazdálkodás gondjait. A szakmák számát 10-el csökkentették. A szakmák túlnyomó többségében új áruismereti tankönyvek készültek. Az új gazdasági mechanizmus követelményeinek megfelelően a kereskedelmi ismeretek tanterveit és tankönyveit is átdolgozták. Oktatott szakmák a következők voltak: élelmiszer eladó, vegyesbolti eladó, ruházati eladó, háztartási felsz. eladó, műszaki cikk eladó, kozmetika-vegyi eladó, lakberendezései eladó, kulturcikk eladó, felszolgáló, szakács, cukrász. 1982-től megszűnt a délelőtti - délutáni tanítás. 1985-ben a szakmunkás iskola a volt Járási Hivatal II. emeletén kialakított 6+2 tantermes iskolarészben nyert elhelyezést. Az iskola így két épületben működött: "A" épület Lenin tér 1. "B" épület Köztársaság tér 1. 1987.január 1-től az intézet gazdaságilag önálló lett. Ekkor már körvonalazódott annak lehetősége, hogy az iskola véglegesen a volt Járási Hivatal épületében nyerjen elhelyezést. 1988. január 1-től a Köztársaság tér 1. alatti épület átkerült az iskola kezelésébe. A végleges átadás után kezdődött meg annak a szakmai programnak a kidolgozása, mely egyrészt az épület iskolává történő átalakítását, másrészt a szakmai háttér kialakítását célozta (gyakorlati képzés). Nehezítette a tervezést , a munkát, a fejlesztési ütemezést, hogy a József Attila Művelődési Központ kiköltözése után még több megyei, városi intézmény maradt az épületben. (Földhivatal) Az átadásra került területeken csak fokozatosan történhettek a fejlesztések. 1987 végére elkészült - a Szakmunkásképzési Alap pályázatán nyert támogatással - az iskolai tanétterem- tankonyha, mely első ütemét jelentette a vendéglátós tanbázis kiépítésének. 1989-ben készült el a felszolgáló tanulók kabinetje, a fejlesztés második üteme.